Mindenki Temploma

Kedves Barátom!

Sok szeretettel köszöntelek a Mindenki Temploma Gyülekezetének honlapján.

Azzal a szándékkal hoztuk létre ezt a közösségi platformot, hogy  kapcsolatba léphess velünk, ha meg szeretnél minket ismerni. Rendszeresen hírt adunk  magunkról, hogyan élünk, és gondolkodunk a jelenvaló és elkövetkező világról.
Tovább olvasom

Mindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki Temploma

A kőbányai zsinagóga

A volt kőbányai zsinagóga

 

A Cserkesz utcai zsinagóga építése

A XIX.-XX. század fordulójára az akkorra már több mint 3000 főt számláló, és egyre  növekvő létszámú kőbányai zsidó hitközség számára szükségessé vált egy új zsinagóga építése.  Miután a hitközség öröklés útján hozzájutott a Román és Cserkesz utca sarkán lévő 326,8 négyszögöl nagyságú telekhez, 1904-ben beadványt nyújtott be a Budapest Székesfőváros Tanácsához az építés engedélyezésére. Fontos megemlíteni, hogy az építkezésre a kőbányai zsidó és keresztény lakosság felekezettől független önzetlen adakozása révén kerülhetett sor, ugyanis a főváros  támogatása a költségek kevesebb, mint egytizedét állta csupán. Az épület terveit Schöntheil Richárd műépítész 1907-re készítette el, és az 1909. szeptemberi alapkőletétel után Sorg Antal építőmester vezetésével kezdődött meg a nagyszabású építkezés. Az alapkőben elhelyezett okmány szövege a következő volt:

„Te, Aki ott fenn a mennyekben hatalmasan és fönségesen trónolsz, Te vagy a béke és a Te neved Béke! Legyen a Te szent akaratod, hogy nekünk és egész népednek, Izrael házának életet és áldást adjál állandó és örök békére!”

Az építkezés 1910-re fejeződött be, az őszi főünnepi istentiszteletet már az új zsinagógában tartották, de a hivatalos megnyitásra 1911-ben került sor.

Az épület leírása

A zsinagóga egy négyzetbe írható nyolcszög alakú kupolás épület, amelyhez három oldalán előcsarnokok, téli imaterem, raktárak, a rabbi és a kántor egy-egy külön terme is járult. A zsinagóga belső terének átmérője 22,15 m, alapterülete 480,6 m2. A nők számára épített karzat körbefutó, zárt mellvédű, melyet 6 öntöttvas oszlop támaszt alá, és észak-dél és nyugati irányban az előcsarnokok feletti terekkel bővül. A karzatokat dongaboltozat fedi, a belső teret karzatok nagyméretű ablakai világítják be. A szokatlan kiképzésű, de sima kupola négy ponton támaszkodik a ferde irányú faltestre. A tórafülke előtti mizrah-emelvény a  belső tér méretéhez alkalmazkodó, és megfelelő előteret ad a keleti fal díszét jelentő stukkóval keretezett és üvegmozaik szalaggal díszített ívnek. A frigyszekrény fölötti felirat az Atyák példázatát idézte: „Ne legyetek olyan szolgák, akik azért szolgálják az Urat, hogy bért kapjanak.” (I. Perek 12.)

Az épületet, a kerítést és a kapufülkét kemény mészkőből rusztikusan faragott kőkváderek burkolják, köztük téglával és színes, vakolt felülettel váltakozva. A keleti homlokzat sarkait kisméretű tornyok hangsúlyozzák, amelyek sima betonsisakjának legmagasabb pontja 24 m-re emelkedik a terepszint fölé. A centrális kupola lapos ívű, közepén az erkéllyel körülvett lanternával, amely díszes fémberakásos virágmintával záródó, sima, vakolt betonsisakkal zárul 32 m magasságban. [Forrás: Magyarországi zsinagógák, szerk.: Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989.]
 

Tevékenység a régi templomban

A zsinagóga falai közt jelenleg folyó tevékenység érdekes hasonlóságot mutat a hitközségnek a kőbányai zsinagógában és a hozzá tartozó rabbi-épületben folytatott valamikori tevékenységével.

A hitközség a kultikus tevékenységen kívül szociálisan is segítette a rászorultakat: fenntartott egy magániskolát, egy szociális célú jótékonysági egyesületet, és a zsinagóga melletti épületben 1928-tól 100 fő részére ingyenes népkonyhát, valamint egy aggok házát. Kéthetente kulturális rendezvényeket tartottak, működött egy ifjúsági zenekar és egy levéltár is.

A pusztulás évei

A zsidóüldözés alatt összegyűjtött és innen elhurcolt zsidók töltötték meg utoljára a zsinagógát, majd a lassú pusztulás évei következtek. A háborús károkat a hitközség már nem tudta saját erejéből helyreállítani és a templom használhatatlanná vált.

A hitközség elnéptelenedése végül ahhoz vezetett, hogy a templom 1964-ben eladásra került, és hosszú évekig a legkülönbözőbb célokat szolgálta mind a zsinagóga, mind a mellette levő hitközségi épület. Volt a mezőgazdasági múzeum, egy színház, végül az MTV egyik raktára. Bár a zsinagógát 1974-ben védetté nyilvánították, de a pénzhiány miatt még az állagmegóvást sem végezték el rajta. Mivel az épületeket senki nem gondozta, a rabbi-épület, valamint a templomépület teteje, karzata és ablakai teljesen megrongálódtak, belsejük is romokban hevert, és az egész komplexum galambok lakhelyévé vált...